Obszidián

Amikor – éppen az utolsó középiskolai évem előtt – Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült.

Aztán a srác megszólalt.

Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt – akkor valami történt. Valami váratlan.

A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem.

Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam.

Mármint ha nem ölöm meg addig én magam…

Minden ismerösőm ajánlotta . Hogy őszinte legyek nem igen hittem benne hogy tetszeni fog a könyv . Eleve nem bírom a misztikus fantasi könyveket . DE EZ MÁS ! Ezt ha egyszer elkezded olvasni nem tudod letenni . Daemon és Ash beszólásai , titkok , spagetti és Ash,  és még sok más ... Nagyon tudom ajánlani az összes részét a könyvnek ! :) Én is most olvasom a harmadik részét ( Opál ) és nehezen tudom letenni . 

Kedvenc rész : 

– Nem hiszem el, hogy megetted az összes jégkrémet, Daemon! 
Összerezzentem, és megálltam az ebédlőben. Nincs az, az isten, hogy én abba a konyhába bemenjek. 
– Nem ettem meg mindet! 
– Ó, persze, saját magát zabálta fel! – sikította Dee olyan hangosan, hogy a tetőgerendák is beleremegtek. – Vagy a kanál volt? Jaj, tudom már! A doboz! 
– Ami azt illeti, szerintem a hűtőszekrény – felelte Daemon szárazon. Elvigyorodtam, amikor hallottam, hogy az üres doboz valaminek, leginkább emberi bőrnek csattan.

– Alapjáraton ilyen kedves és sziporkázó vagy? 
Ellépett mellettem, és elzárta a vizet. 
– Mindig. És te alapjáraton mindig megbámulod a pasikat, amikor átugrasz, hogy megkérdezd az utat a boltig? 
– Mindig félmeztelenül nyitsz ajtót?

-Messziről, nagyon messziről származunk. 
A gyomrom egyszerre a lábujjamig zuhant, a karom a térdemre szorult. 
– Hogy érted azt, hogy messziről, nagyon messziről? Mert most a Star Warsfőcímét látom magam előtt.